– Isten útmutatása szerint engem teológusként akart használni, emiatt éreztem kötelességemnek, hogy az egyházat írásaimmal is segítsem. Mert egy egyházat sokféleképpen tönkre lehet tenni, például azzal, hogy elzárjuk saját irodalmától, lehetetlenné tesszük, hogy könyvei szülessenek – indokolja Czanik Péter nyugdíjas lelkipásztor, az Aranyokleveles Teológus Díj birtokosa, miért tartotta fontosnak, hogy ne csak a szószéken állva munkálja az Úr ügyét. De nem csak így segítette azt, a rendszerváltás előtt például Bibliákat és énekeskönyveket csempészett Erdélybe, ami a román hírszerző szolgálatnak is szemet szúrt.
Aranyokleveles teológus, igehirdetés-kötetek, bibliai kommentárok szerzője, tanított héber nyelvet teológusoknak, holland nyelvű könyveket fordított, segélyszállítmányokat szervezett Erdélybe. Czanik Péter lelkipásztorral a 20. század nagy történésein átívelő életútjáról és a nyugdíjas évek aktív szolgálatairól beszélgettünk.
Horváth Erzsébet egyháztörténész, a Zsinati Levéltár igazgatója vehette át a teológiai doktorok legrangosabb elismerését jelképező arany pecsétgyűrűt, Czanik Péter nyugalmazott esperes teológiai munkásságát pedig az arany oklevéllel köszönte meg egyházunk Zsinata.